Utazások, kirándulások során időnként megjegyzi a környezetem, hogy „ne csak fényképezz, élvezd is a látnivalókat”. Én pont ezt teszem, „csupán” egy lencserendszeren keresztül szemlélem az eseményeket, a saját látásmódomnak megfelelően emelem ki az adott pillanatot, a látnivalót. A fotózás a szenvedélyem, a hobbim, a munkám, az életem fontos része. A fotográfia valamennyi része érdekel, de annak legizgalmasabb része az emberek, az arcok, a mozdulatok megragadása, a (test)formák megörökítése. Szeretek emberekkel dolgozni, és szeretem, ha a fényképezőgépemmel egy kicsit „mögéjük is nézhetek”. Kedvelem a kihívásokat. Hiszem, hogy mindenki fotózható; és azt is, hogy a fotográfus személyisége, nyitottsága, kommunikativítása is hozzájárul egy jó kép készítéséhez. Én erre törekszem. Igyekszek egy felszabadult, vidám légkört teremteni, és ezt visszaadnia a képeken. Szombathelyen születtem, érettségiztem és végeztem a felsőfokú tanulmányaimat, rajz tanár – és mozgóképi kommunikáció szakirányon. Középiskolás korom óta állandó jó barátom a fényképezőgép. Nyarak egy részét fotóstáborokban töltöttem, számos fotópályázaton indultam, ahol több, kiemelkedő eredményt értem el. Főiskolásként is a vizualitás területén folytattam a tanulmányaimat, ahol az álló képkockákat mozgó sorozatokká komponálva, a filmkészítés ragadott el. Olyannyira, hogy az államvizsga után még két évet tanultam Budapesten operatőrnek. Mellette elvégeztem a Népszabadság egy-éves fotóriporter szakát. Gyakornokként a Magyar Távirati irodához kerültem, ahol a legtöbb tudást szerezhettem ezen a területen. Több évet a médiában (MTI Zrt., Bors Szórakoztató Napilap) dolgoztam, mint külsős fotóriporter tudósító. Majd jött egy éles váltás az életemben.

Mivel régóta vágytam arra, hogy világot lássak, megismerjek más kultúrákat, embereket, hogy nyelvet tanuljak, és persze közben pénzt is keressek, így nekiindultam a „nagyvilágnak”. Skócia volt az első állomás, itt a fővárosban, Edinburgh-ban töltöttem egy évet, ahol egy négycsillagos hotel éttermében és bárjában voltam alkalmazott. Ezután még messzebb „eveztem”, az Egyesült Államokba és Közép Amerikába,ahol egy óceánjáró hajó fedélzetén dolgoztam három évet, szintén a vendéglátás területén. A kézipoggyászom természetesen a 12 kilós fotóstáska volt..:) végigfotografáltam az utazásaimat, azokat a csodás helyeket, érdekes embereket, amerre a hajó vitt. Sikerült egy régi álmomat megvalósítani, így hat hetet töltöttem Indonéziában, ahol a helyi közösségekben élve, mélyebbről is betekintést kaphattam az adott szigetek szokásairól, karaktereiről. Az ott készült felvételekből egy utazó fotókiállításom is nyílt.

2014 januárjában hazaköltöztem Szombathelyre, bár továbbra is elég „mozgékony életet” élek. A fotózás mellett rendszeresen sportolok, és ha tehetem, utazok. Vállalkozóként dolgozok, a szakmámban, mint fotós, elsősorban esküvőkön, és egyéb rendezvényeken; iskolákban, óvodákban, bölcsődékben készítek felvételeket; illetve család-gyermek-kismama-modell fotózással foglalkozom. Mint a természetben, mint stúdió körülmények között készítek képeket